Ölelés...

2017.07.13

Az ölelés a szeretet körforgása.

Szeretem az ölelést. Van benne valami, amit nem tudok szavakban kifejezni. Az ölelés fantasztikus érzés, önzetlen cselekedet, amelyben egyszerre egy időben ad és kap általa az emberi lény. Szeretem, hogy kor és nem független, mindegy, hogy ki csinálja, és mindegy, hogy kivel, nem tudjuk elítélni.

Ölelés közben nem számítanak a szerepek, csak a szeretet.

Az ölelésben a legjobb, hogy mindegy kit ölelsz. Mindegy, hogy gyerek, felnőtt, férfi, nő, anya, apa, barát, barátnő, munkatárs, kolléga, nagymama, nagypapa, főnök, beosztott, kisfiú, vagy kislány, Lacika, Marika, Péter vagy Eszter, az ölelésben egyszerűen eltűnnek a szerepeid, nem gondolsz rájuk, csak átéled a szeretet körforgását. Az ölelésben nincsenek cimkék, nem győzködjük egymást, csak önzetlenül, némán, szótlanul, odabújunk egymáshoz és a szeretet körforgásában vagyunk. Az ölelés igazi lelki táplálék, a józan észt meghaladó üzemanyag az emberi lélek számára.

Az ölelés gazdagságát használjuk hát mindennap, hiszen ezt mindig tehetjük, akárkik vagyunk és akárkinek születtünk. Tápláljuk egymást az ölelés gyakorlatával, ezzel az egyszerű és nagyszerű emberi tettel! Ne felejtsük el a szeretteinket egyetlen napra se, és öleljük meg őket, amikor csak lehet!


Szerző:

Pintér Zoltán