Egészség és boldogság egy életen át

2017.06.19

Előbb vagy utóbb kénytelenek leszünk belátni, hogy a jelenlegi viselkedésünk döntő hatással van a jövőbeni elégedettségünkre.                   De addig is játszunk el az elképzeléssel, hogy így van.

Tehát a cselekedeteink, vagy a nem cselekedeteink döntő hatással vannak a jövőbeni személyes elégedettségünkre. Tegyük hát fel a kérdést magunknak: mire és hogyan lenne leginkább érdemes az időnket és az energiánkat áldozni?

Egy nemrégiben készült felmérés szerint a fiatal felnőtt emberek legfontosabb céljai az életben:

- meggazdagodás, karrier ( a megkérdezettek 80%-a)

- híressé válni, kitüntetettnek lenni ( a megkérdezettek 50%-a)

Ezek a döntések azok, amelyek a legerősebben befolyásolják és alakítják sorsunkat.

Ezek a vágyak a leginkább elérhetetlenek egy normális társadalmi életvitelt tekintve. Mindkettő eléréséhez töménytelen mennyiségű munka és idő szükséges, amely elvégzésében egyedül fogunk tevékenykedni és megfeszített tempóban törtetni a cél felé. Ez az életvitel az, aminek a végén a felmérések szerint igen nagy valószínűséggel magányosak leszünk, hiszen útközben a kapcsolataink a körülöttünk lévőkkel nem tudnak elmélyülni, hiszen nem igazán érünk rá emberi kapcsolataink elmélyítésére és ápolására. ( A magány nem egyedüllétet jelent, lehetünk magányosak egy tömegben, vagy kapcsolatokban is, pl.: házasságban, párkapcsolatban)

Onnan tudjuk, hogy egy ember elégedett-e az életével, hogy megkérjük, emlékezzen vissza a múltjára. Ismerjük a mondást: "Utólag már könnyű okosnak lenni". Ilyenkor kiderül, hogy változtatnék-e valamin, csinálnék-e valamit másképpen. A válasz sokszor az, hogy sok mindent csinálnék másképpen, sőt a gyerekeinket is sokszor erre próbáljuk ösztönözni. Arra, hogy csinálják nálunk okosabban. Ahogy a mondást idéztem az előbb, most, hogy idősebb (okosabb, tapasztaltabb) lettem most már tudom, hogyan csinálnám, ha visszamehetnék az időben. Erre azonban nincs lehetőség.

Mi lenne akkor, ha tanulmányozhatnánk a saját életünket egészen kicsi gyerekkorunktól kezdve és láthatnánk, ahogyan tinédzserkorunktól döntéseket hozunk, láthatnánk, ahogyan a viselkedésünkkel formázzuk a jövőnket egészen addig, amíg meg nem öregszünk?

Folytatás:

Nos, a Harvard Egyetem a "felnőttek változásait vizsgáló kutatása" pontosan ezt tette meg.

75 éven keresztül összesen 724 ember életét követték nyomon elképesztő alapossággal.

(munka, családi élet, egészség, emberi kapcsolatok, mindennapi élet stb....)

Az ilyen kutatások nagyon ritkák az emberiség történetében, ezért rendkívül értékesek azok az információk, amik ebben rejlenek. Azok közül, akik a kutatásban eredetileg részt vettek jelenleg még 60 ember él és mindannyian a mai napig résztvevői ennek a projektnek. A többségük elmúlt 90 éves. A gyermekeikkel együtt több mint 2000-en vannak, akik tovább folytatják a kutatásban való részvételt. A kutatásba tudatosan beválogattak szegény, gazdag, illetve hátrányos helyzetűnek számító embereket is.

A tanulmány kezdetén mindenkit megvizsgáltak orvosilag és beszélgetéseket rögzítettek úgy velük, mint a szüleikkel az otthonukban. A gyerekek szép lassan felnőttek és mindenféle munkát végző ember lett belőlük, amikor kiléptek a nagybetűs életbe. Ügyvédek, kőművesek, orvosok, gyárban dolgozók, sőt az egyikük az USA elnöke lett, lettek alkoholisták, különböző betegségekben szenvedők. Vannak, akik sikeresek lettek vannak, akik elbuktak.

Az évek alatt a résztvevőknek, hozzáférnek az orvosi feljegyzéseihez, leleteihez, vért vesznek tőlük és agyröntgent készítenek, valamint a legtöbb esetben a házastársukat is bevonják a projektbe.

Ennek a töménytelen mennyiségű információnak a tanulsága pedig a következő.

Nem a gazdagság és nem a hírnév és nem az egyre keményebb munkavégzés az, ami boldoggá és egészségessé teszi az embert.

A legfontosabb információ, hogy a jó kapcsolatok segítenek megőrizni az egészségünket és a boldogságunkat.

Három dolgot tudtak meg az emberi kapcsolatokról a kutatás során.

A közösségi kapcsolatok nagyon jó hatással vannak ránk.

Akinek több közösségi kapcsolata van, (családi, baráti, hobby tevékenységben résztvevő stb...) boldogabbak, egészségesebbek és tovább élnek.

Nemcsak a barátaink száma fontos és nemcsak az, hogy komoly kapcsolatban, családban élünk-e, hanem az, hogy a közeli kapcsolatainknak milyen a minősége? Ez az ami igazán számít!

A magányosság hamarabb veszi el az életünket, a magányosság mérgező! Azok az emberek, akik elszigeteltebben vagy felületesebb kapcsolatokban élnek, mint azt valójában igényelnék, boldogtalanabbnak érzik magukat, ezáltal az egészségük hamarabb indul romlásnak, az agyi tevékenységük is előbb kezd el romlani és rövidebb ideig élnek, mint azok, akik nem magányosak.

A marakodó életmód rendkívül káros az egészségünkre. Egy házasság, amelyben nincsen szeretet, csak vita és veszekedés van rosszabb, mint egy válás.

A melegséggel és szeretettel teli kapcsolatok valóságos védőhálót szőnek körénk. A jó kapcsolatok nem csak a testünket védik meg, hanem az agyunkat is.

A stabil és biztonságos bizalmi alapú kapcsolatokban valakihez tartozni 80 évesen is oltalom az ember számára. Akik ilyen kapcsolatban élnek és tényleg azt hiszik, hogy számíthatnak a másikra ha kell, azoknak az agyi memóriája tovább marad éles. Azok, akik 50 éves korukban a legelégedettebbek voltak a kapcsolataikkal, ők váltak a legegészségesebb 80 évesekké. A jó és szoros kapcsolatok megnövelik az egészséges hosszú életet élők számát.


A kapcsolatok bonyolultak és zavarosak, hullámzanak és pulzálnak ezért a barátokról és a családról való gondolkodás és az abban lejátszott szerepünk igen nehéz feladat. Plusz egy életen át tart és csak az emberi test halálával lesz vége. Útközben nem lehet kipipálni, mondván, hogy készen vagyok.

A kutatás azt mutatta meg, hogy akik képesek a családjukra és a barátaikra támaszkodni, azok szerepelnek a legjobban az élet színpadán és azok jutnak a legtovább.

Egy egyszerű gyakorlat a minőségi kapcsolat építésére:

- a tv képernyő előtt töltött időt ezek után inkább emberekkel töltsük.

- a párkapcsolatunkban v. házasságunkban csináljunk valami újat pl.: esti séta, romantika, késő esti randi, stb....

- keressünk fel egy családtagot, akit rég nem láttunk és nem beszéltünk vele, és próbáljuk meg tisztázni a helyzetünket, kérjünk bocsánatot ha kell és próbáljunk felülemelkedni, bizalmat kiépíteni hosszútávon azzal, hogy megmutatjuk: odafigyelünk a másik emberre és ő számíthat ránk

"Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre."                                                                             Mark Twain

Csak a szeretetre van idő, az élet csak egy pillanat!

A boldogsághoz vezető út, jó kapcsolatokkal van kikövezve.