A kudarc otthona...

A kifogások olyan építőkövek, amikkel a kudarc otthonát építed magadnak.

Amikor be is rendezed a kudarc otthonát "nagyszerű" magyarázatokkal, egyúttal kényelembe is helyezed magad, mondván, milyen jól is csinálod. De jól vigyázz, mert ha megtetszik ez az otthon, és annak a kényelme, hamar beleragadsz az önámításba és egy idő után már nem veszed észre, hogy a kudarc otthonát te építetted, amit az idő börtönné tesz.

Ilyenkor előbb vagy utóbb felmerül a kérdés: "Miért pont velem történik ez, hiszen jól csinálom, mindent megteszek, ami tőlem telik?!"

Ahogy Carl Gustav Jung mondta:

Nem az vagyok, ami történt velem, az vagyok, amit döntöttem, hogy legyek.

Fogj egy kalapácsot és bontsd le a kudarc otthonát, a kifogások és a kényelem világát, légy szabad, hiszen felébredni és változtatni mindig módodban áll. A változásnak, pedig semmi köze az életkorodhoz, egyszerűen csak a hozzáállásodon múlik minden. Nem foglak ámítani, a bontás nehéz munka. Az életben minden nagy változtatáshoz nagy bátorságra, áldozathozatalra, kitartásra, akaratra és időre van szükséged ahhoz, hogy az alapokig lebontsd a kudarc otthonát. De a lényeg eljutni az alapig. A tiszta alap a cél. A tiszta alapra újra lehet építkezni, új típusú örömteli építőkövekkel, új otthont lehet teremteni magadnak. A te életed, a te otthonod.

Soha ne feledd, hogy a csillagok sem tudnak ragyogni sötétség nélkül.